M A G Y A R O R S Z Á G 24


2019.05.03 14:31:32
2019.04.21 11:07:17
2019.03.29 07:48:36
2019.03.27 07:27:12
2019.03.13 20:04:39
2019.03.12 07:42:25
2019.03.09 15:44:42
2019.03.07 20:20:21
2019.02.28 08:02:45
2019.02.24 07:16:07
2019.02.02 18:03:15
2019.01.31 13:48:00
2019.01.25 11:23:08
2019.01.25 11:14:05
2019.01.16 13:23:19
2019.01.05 07:55:26
A gólyatöcs lett a 2018-as év madara
A gólyatöcs lett a 2018-as év madara
A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának. A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra - közölte az MME szerdán.

A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is megtalálhatóak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Mint írják, a szikes tavakat (a "székeket") kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.

  
Forrás: MTI
F R I S S

2019.05.03 14:31:32
2019.04.21 11:07:17
2019.03.29 07:48:36
2019.03.27 07:27:12
2019.03.13 20:04:39
2019.03.12 07:42:25
2019.03.09 15:44:42
2019.03.07 20:20:21
2019.02.28 08:02:45
2019.02.24 07:16:07
2019.02.02 18:03:15
2019.01.31 13:48:00
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu